A kukoricagórék hangulatát idézi meg a Dél-Balatonnál épülő látogatóközpont

Jelenleg az épület tetőszerkezetén dolgozik a Szabadics Zrt.

Tavaly májusban rajtolt el a térség sajátosságait bemutató látogatóközpont építése a Balaton déli részén.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretéből valósítja meg a Berek Világa Látogatóközpontot Fonyód külterületén, Ordacsehi térségében.  Az épületet várhatóan idén szeptember végén adják át.

A csaknem 30 ezer négyzetméteres telken egy 350 négyzetméter alapterületű épület készül el, amely a Nagyberekbe érkező turisták fogadóhelyeként fog szolgálni.

A házban egy kiállítótér kerül kialakításra, melyben időszakos és állandó kiállításokat rendeznek be, valamint gyerekfoglalkoztató és irodák kapnak helyet.

Különleges módon jut be a fény az épületbe

Rajkai Géza projektvezető tájékoztatta lapunkat az projekt jelenlegi építési munkálatairól. A szakember elmondta, 50% készültségben tartanak a munkálatok. Jelenleg az épület tetőszerkezetén dolgoznak, valamint a homlokzati hőszigetelés kivitelezésén, emellett az elektromos és gépészeti alapszereléseket végzik.

„A következő munkafázis a cserépfedés, a földszinti aljzatbeton, valamint a ragasztott gerendás födémszerkezet készítése lesz, majd a gipszkarton válaszfalak kialakításai kerülnek sorra”

– tette hozzá.

A látogatóközpont a Balaton déli partjára jellemző gabonatároló gazdasági épületek, így a kukoricagórék hangulatát idézi meg. További érdekességként a projektvezető elmondta, a talajviszonyok miatt az épület alapozása 28 darab, 2,7 méter mély és 1,15 méter átmérőjű kútalappal készült.

Különleges módon jut be a fény az épületbe: a padlásszint rácsos fatartó-szerkezeti elemeinek ritkított deszka burkolatán keresztül kap majd természetes megvilágítást.

Új sportközponttal gazdagodott Zalaegerszeg

A közel százéves intézmény két új épülettel bővült. Zalaegerszegen csütörtökön átadták a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium új sportlétesítményeit.

Az új sportközpont és az új vívóterem a Szabadics Zrt., illetve a B&G Építő Kft. kivitelezésében készült el a mintegy 3,3 milliárd forintos beruházásban.

A projektről legutóbb a szerkezetépítés utáni fázisban írt a Magyar Építők tavaly júniusban. Az új épületek a régi épülettől északra jöttek létre a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend által fenntartott Mindszenty-iskola területén. A projekt részét képezte a közel százéves intézmény régi épülete és a tornacsarnok között egy átjáró kiépítése is, mely az időjárástól függetlenül szabad közlekedést biztosít a diákoknak az új épületbe.

A beruházás részeként a Zárda utca felől az iskola kerítése és kapuja is megújult, továbbá új parkolóhelyet is kialakítottak.

Nemzetközi versenyeknek is helyt ad a vívócsarnok

A csütörtöki átadón miniszterelnök-helyettes is részt vett. Semjén Zsolt hangsúlyozta, a magyarság mindig bizalommal volt az egyházi iskolák iránt. „Jelenleg is sokkal nagyobb rájuk az igény és több a jelentkező, mint az állami vagy alapítványi iskolák esetében” – fogalmazott a politikus.

Francoise Debeaupte, az intézményt fenntartó Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend rendfőnöke felidézte, hogy 2019 augusztusában kezdődtek a kivitelezési munkálatok, amelyek révén olyan komplexum épült, ami hazai és nemzetközi versenyeknek is helyt ad. Emellett a Zalaegerszegi Vívó Egylet vívóinak – köztük a kerekesszékeseknek – végre megfelelő körülményeket biztosít.

Az új sportközpontot Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke áldotta meg, jelen volt – mások mellett – Udvardy György veszprémi érsek és Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek is.

Négyévszakos sípálya, játszóterek, kötélpálya, kreszpark, kerékpár-és futópálya is helyet kap majd az Alsóerdei Sport- és Élményparkban.

Tavaly júniusban rajtolt el a zalaegerszegi Alsóerdő új sport- és élmény park építése a Szabadics Építőipari Zrt. kivitelezésében. A komplexummal egy különleges, több generáció számára is élményt kínáló, összetett fejlesztési program valósul meg. A Sport és Élmény Park, valamint a megközelítését szolgáló közlekedési kapcsolatok átadása várhatóan még az idén megvalósul.

A fejlesztés során olyan új turisztikai attrakciókat hoznak létre, amelyek jelentős vonzerőt képeznek a környéken élő gyermekes családok, sportkedvelők és iskolák számára, valamint célpontot jelenthetnek a régióban osztálykirándulások, csapatépítő tréningek és céges rendezvények lebonyolítására is. 

A kötélpálya és a KRESZ-park szinte kész

Az építkezés részleteiről Becze Tamás, a Szabadics Zrt. Magasépítési üzletágának projektvezetője tájékoztatta lapunkat, aki elmondta, már elkészült a kosárlabdapálya, a multifunkcionális sportpálya és a belső, nagy parkoló is. Emellett nagyjából 90%-os készültségi fokon áll a kötélpálya, a KRESZ-park és a külső kerítés kivitelezése. 

„A játszópark elemeit 50%-ban összeszereltük, míg a külső világítási munkák (kandeláberek, pályavilágítás) 70%-ban kiépítésre kerültek. Jelenleg a központi épület sí- és kalandpark épületében zajlanak a belső munkálatok, úgy, mint hidegburkolás, glettelés és festés, a térkövezési és tereprendezési munkák, valamint folyamatban van a lelátó alapozási munkája is.”

A továbbiakban épülni fog még

• 15 méteres kilátó – oldalán mászófallal, 
• street workout és senior játszótér, 
• kisgyermek játszótér, 
• rekortán futópálya, 
• salakos kerékpárpálya,
• füves sportpálya, 
• valamint a komplexum északi részén egy 15 fős parkoló. 

„A várost és a sport- élményparkot összekötő kerékpárutat felújítjuk, amely új világítást fog kapni. A munkaterületen folyamatos a tereprendezés, a szegélyezési és térkövezési munka, valamint a belső kerítések kiépítése”

– tette hozzá a projektvezető.

A család minden tagja kikapcsolódhat

A projekt egyedülállósága abban rejlik, hogy egy olyan szabadidő eltöltésére alkalmas sport és élménypark épül, ahol a család minden tagja ki tud kapcsolódni. Mindenki megtalálhatja a számára alkalmas sportpályát és eszközt, akár saját maga, akár egy baráti társaság számára is.

„Kiemelném a sípályát a létesítmények közül, hiszen – amennyiben ismereteink nem csalnak -, a közelben nem található még egy olyan hely, ahol a síelés tudományát és a vele kapcsolatos felvonó használatot el lehetne sajátítani kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ráadásul úgy, hogy ehhez még hóra sincs szükség.”

Becze Tamás a KRESZ-pálya jelentőségét is kiemelte, hiszen így a gyermekek játszva tanulhatják meg a közlekedési szabályokat és táblákat. „Végül, ami nagyon fontos, hogy mindez egy fákkal övezett területen, a város zajától távol valósul meg.”

A részben Modern Városok Program keretében, részben Európai Uniós TOP forrásból megvalósuló program része még a búslakpusztai Lőtér fejlesztése, valamint a TV Torony felújítása, környezetének megújítása is. Ezen fejlesztések együttesen még több látogatót vonzanak a térségbe.

Már folyik a homlokzati nyílászárók beépítése, illetve a hús- és hentesáru épület szerkezetépítése a Szabadics és a Nívódom munkájával.

Februárban elérte az épület a legmagasabb pontját, azaz a sor került az épület bokrétaünnepségére az új zalaegerszegi termelői és kézműves piacon.

A projekt Zalaegerszeg város beruházásában a Nívódom Kft. és a Szabadics Építőipari Zrt. konzorciumával valósul meg.

Az építkezés jelenlegi állásáról Dávid András, a Szabadics Zrt. építésvezetője számolt be a Magyar Építőknek.

A pajta épületén dolgoznak

A nettó 900 négyzetméter alapterületű Helyi termelői és kézműves piac – Göcsej tudásközpont elnevezésű beruházáson már elkészültek a belső aljzatbetonozással, a vakolásokkal és a homlokzati szigeteléssel, de a bokrétaünnepség óta

• kiépítették a belső közműveket,
• elvégezték a talajstabilizációt
• és megépítették a belső gipszkarton válaszfalakat is.

Jelenleg a pajta épületrész alapozásánál tartunk, és készítjük a térburkolat alatti alépítményt is. Ezenkívül folyamatban van a homlokzati nyílászárók beépítése, illetve a hús- és hentesáru épület szerkezetépítése

– mondta el az építésvezető.

„Ezután következnek majd a belső festési munkák, valamint a burkolás; hideg burkolatokat és homlokzati klinker burkolatokat készítünk, emellett kiépítjük az álmennyezeteket, valamint elhelyezzük a pajta épületrész ragasztott fatartóit is.”

Zalai ízeket is kóstolhatnak

Dávid András hozzátette,

az épület karakteres jellegét a fedett piactér íves fatartóinak szerkezete adja meg, amely így külső megjelenésében figyelemfelkeltő hatás kelt.

A projekt különlegessége, hogy nemcsak üzleteket és árusító helyeket alakítanak ki a helyi termelőknek, hanem az épületben a zalai vidékre jellemző ízeket kínáló étterem nyílik, illetve egy egész héten át nyitva tartó szövetkezeti bolt is.

A tudásközpont kialakításával pedig a népi kézművesség bemutatását és továbbadását támogatják, amihez előadóterem, kézművesműhely és egy kiállítótér is kapcsolódik majd

A 30 milliárd forintos beruházásban a körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját hozzák létre, közel 20 ezer négyzetméteren.

Körforgásos gazdaságra épülő tudományos és innovációs park jön létre Nagykanizsán – adta hírül az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Mintegy 18 ezer négyzetméteren épül fel a kutatóintézet

A MOL és a Pannon Egyetem által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. célja, hogy a Pannon Egyetem tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve a körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját építsék fel. A mintegy 30 milliárd forint értékű fejlesztés keretében világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúra jön létre Nagykanizsán és Veszprémben.

A projektcég Nagykanizsán a tervek szerint mintegy 18 ezer négyzetméteren építi fel a kutatóintézet új létesítményeit. Ennek során többek közt az alábbi épületek jönnek létre:

• kutatási-oktatási központ,
• inkubációs központ,
• három robbanásbiztos laborépület,
• víztechnológiai laboratóriumok és kutatói apartmanház.

Veszprémben pedig további, KFI-tevékenységet támogató beruházásokat valósít meg.

Célkeresztben a versenyképes körforgásos technológiák

A közleményben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: „A kormány szándéka szerint a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer alapvetően a hazai egyetemek köré épül fel. Ennek érdekében erősíteni kell vállalati kapcsolataikat, részben erre szolgálnak az országszerte létesülő science parkok.”

Szavaiból kiderült, a központban a nemzetközileg versenyképes körforgásos technológiák és termékek fejlesztését célozzák meg.

Többek között

• a körforgásos hulladékgazdálkodásra,
• a megújuló energiákra, pl. a hidrogéngazdaságra,
• az akkumulátorok újrahasznosítására,
• a széndioxid hasznosításra,
• valamint a fenntartható vízgazdálkodásra összpontosítanak.

Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, az ország legnagyobb cége, Nagykanizsa városa és a Pannon Egyetem között példaértékű együttműködés jön létre. „E komolyan alapoz a városban a MOL-nál és a városban 20 éve működő egyetemi kampusznál felhalmozott tudásra, amely komoly kutatásokat, így kutatókat fog a városba vonzani.”

Öt év alatt 310 milliárd forintot költ a MOL a körforgásos gazdaságra

Világi Oszkár, a MOL-csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója elmondta, a cég stratégiájának egyik alappillére, hogy kulcsszereplők legyen a régió alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságában. „Ezt a célt támogatja, hogy Nagykanizsán a jövő tudásbázisát teremtjük meg, amelynek egyik fő feladata a körforgásos gazdaságban elengedhetetlen szerepet játszó hulladékfeldolgozási és újrahasznosítási technológiák kifejlesztése lesz.

Hangsúlyozta, a magyar vállalat úgy szolgálja ki a növekvő energiaszükségletet, hogy közben fokozatosan megteremti a karbonsemleges jövő feltételeit. „Már a következő öt évben 310 milliárd forintot költünk a körforgásos gazdaság fellendítésére, és minden erőnkkel támogatni fogjuk az ehhez szükséges kutatás-fejlesztési munkát is.”

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora rámutatott: a MOL és a Pannon Egyetem között már több mint hét évtizede fennálló, eddig is számos jelentős innovációs eredményt hozó kutatás-fejlesztési együttműködés ezzel a kezdeményezéssel szintet lép. „A fókusza ráadásul a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, az emberi tevékenységek természetre gyakorolt káros hatásainak tudatos mérséklése, a környezetterhelés csökkentése, az értékes erőforrások megőrzése a jövő generációi számára. Reményeim szerint mindez a régió gazdaságát, elismertségét, az itt élők boldogulását is támogatja.”

Forrás: Magyar Építők

Januárban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 11,0 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

A termelési érték az év első hónapjában 240,2 milliárd forintra rúgott folyó áron a KSH szerint, ami ebben az időszakban magas értéknek számít (tavaly 202,5 milliárdot tett ki a havi folyó érték).

Az épületek építése húzta a növekedést

Mindkét építményfőcsoport termelése bővült, az épületeké 10,0, az egyéb építményeké 12,8 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a decemberihez mérten 7,4 százalékkal nőtt, januárban 32,8 százalékkal haladta meg a tavaly májusi mélypontot.

Mindhárom építőipari ágazat termelése emelkedett, az épületek építésében 21,4, az egyéb építmények építésében 15,3, a speciális szaképítésben 3,1 százalékos volt a növekedés januárban az előző év azonos hónapjához képest.

Az új épületekre vonatkozó szerződések közel 30 százalékkal nőttek

A megkötött új szerződések volumene 8,0 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké viszont 326,9 százalékkal nagyobb volt a tavaly januári, alacsony bázisnál.

Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 11,5 százalékkal magasabb volt a tavaly január véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 27,0, az egyéb építményeké 2,2 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.

Forrás: Magyar Építők

A Magyar Építők folyamatosan beszámol az egész Európában egyedülálló zalai autóipari tesztpálya építkezéséről, amely az Autóipari Próbapálya Zala Kft. (APZ Kft.) beruházásában valósul meg.

A projektet 2017-ben kezdték el, az első ütem pedig 2019 májusában készült el. A magasépítési feladatokat a ZÁÉV Zrt. végezte el, az út-, közmű- és földmunkákat pedig a Duna Aszfalt Zrt. és a Szabadics Zrt. kivitelezte (a nagykanizsai központú cég II. ütem munkálataiban is fontos szerepet vállal), melynek átadása óta már teszteléseket hajtanak végre a komplexumban, valamint a konferenciaközpont is használatban van.

A II. ütemben a Duna Aszfalt egyebek mellett a smart city zóna, az ADAS (automatizált vezetéstámogatási rendszerek) tesztelési területen és a kis- és nagysebességű kezelhetőségi pálya építkezésein dolgozik. Legutóbb pedig egy új irodaszárny építésének közbeszerzéséről adtunk hírt.

Bonyolult terepviszonyok várták a tervezőket

A beruházás lényegét képező, úgynevezett tesztpálya specifikus elemek tervezője a Főmterv Zrt. volt, legfőbb szakmai és egyben konzorciumi partnere pedig a brit székhelyű HORIBA-MIRA Ltd.

A járműipar igen jelentős K+F hátteret működtet a nagyvilágban, és ez a telekommunikáció közlekedési szektorba történő várható robbanásszerű betörésével növekedni fog.

„Mivel a járműgépészet kifejezetten gyakorlatias tudomány, ezért olyan biztonságos, célirányosan felépített infrastruktúrát kíván, ahol az elmaradhatatlan üzempróbák, tesztek és kísérletek elvégezhetők. A zalai tesztpálya ezt a célt szolgálja”

– fejtette ki a zalai projekt jelentőségét bemutatva Haas Péter, a Főmterv generáltervezője.

A Főmterv munkatársa egyúttal ismertette lapunk számára az előkészítő munkák egyediségét. A szakember elmondta, a brit partnercégtől a nemzetközi iparági sztenderdek és a gyakorlaton alapuló tudás érkezett, a Főmterv pedig mindennek a hazai elvárásokhoz igazodó műszaki tervi formába öntését végezte.

A tervezés egyedülállóságát a generáltervező abban látja, hogy hagyományos építőmérnöki alapokon nyugvó szakmai ismereteiket egy Magyarországon lényegében korábban alig ismert speciális alkalmazási területhez kellett igen szűk tervezési határidővel adaptálni. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag a tervezéssel közel egy időben a kivitelezés is megkezdődött.

„Nem könnyítette meg feladatunkat az sem, hogy a tervezési terület igen nagy kiterjedésű, és topográfiája is igencsak összetett. A létesítmény Zalaegerszegtől északra egy volt katonai gyakorló téren terül el. A terület 2×1,3 kilométer kiterjedésű, és jelentős szinteltérésű dombok és völgyek által erősen tagolt.”

Hagyományos tervek a közutaktól eltérő paraméterekkel

Az úgynevezett tesztpálya specifikus elemek funkciója az autóipari kutatási-fejlesztési feladatokhoz használatos, célja a nemzetközi autóipari gyakorlatnak megfelelő, a járműipari sztenderdekhez illeszkedő tesztfelületek és technológia biztosítása.

A tesztek – Haas Péter elmondása szerint – két fő csoportra bonthatók; a hagyományos, alapvetően dinamikus jellegű tesztekre, illetve a vezetést segítő (driver assistance) funkciók próbáira és – részben inkább még távlatban – a teljes önvezető járművek kísérleteire és tesztjeire.

A beruházási területen modulszerű felépítésben helyezik el az egyes tesztpálya elemeket.

„Ezen modulok jellemzően útépítési technikával megépített létesítmények, amelyek hagyományos közlekedésépítési tervek elkészítését igénylik, ám jellemzően a közutaktól eltérő műszaki paraméterekkel.” 

A tesztpályán az alábbi modulok létesülnek:

• nagy sebességű, 4,4 kilométer hosszú ovális pálya (maximum 240 km/h sebesség állandó fenntartására),

• dinamikus platform, amely egy 300 méter átmérőjű aszfalt körtárcsa, 800 méter hosszú gyorsító sávval,

• nagy sebességű (120 km/h) kezelhetőségi pálya 2 kilométer hosszúsággal,
• kis sebességű (60 km/h) kezelhetőségi pálya, 1,4 kilométer hosszúsággal,
• fékpróba pálya 700 méter gyorsító sávval, 200 méter hosszú, nyolcféle különböző speciális burkolatú féksávval, melyek: nagy tapadású aszfalt, kis tapadású aszfalt, beton burkolat, kerámia burkolat, bazalt burkolat, sakktáblaszerűen változó, csúszósurlódási ellenállással létesülő burkolat és aqaplaning burkolat,
• autópálya szakasz 1500 méter hosszú, 2×2 forgalmi sávval és üzemi sávval, illetve egy különszintű csomóponttal,
• 2×1 és 2×2 sávos országos közút keresztmetszetű útpálya 3300 méter hosszúságban, országúti közlekedés imitálására, 3 darab körforgalommal és egy hagyományos T csomóponttal,
• eltérő (5-12-18-25-30 %) meredekségű emelkedők, alacsony csúszósurlódású kerámia betétekkel,
• ADAS tesztfelület 650 méter hosszú, vezetést segítő (driver assistance) modul funkciók tesztelésére,
• zajmérő modul 500 méter hosszúságban,
• városi tesztpálya (többféle keresztmetszeti elrendezésű utcával, buszmegállókkal, homlokzatokkal, járdákkal és padokkal) 450×250 méter területen, az önvezető járművek fejlesztése céljára,
• egyetemi tesztpálya oktatási és kutatás-fejlesztési célokra dinamikus platform, kezelhetőségi pálya és városi tesztkörnyezet kombinálásával.

A mélyépítés minden szakágát bevonták

A tervezésben a Főmterv szinte minden szakága részt vett, úgy, mint útépítés, műtárgy, forgalomtechnika, vízépítés, geotechnika és közmű szakterületek. „Lényegében a mélyépítés tervezés minden részterületéről kellett szakértőket bevetni a feladat komplex mivolta miatt.”

Az egyedi igényekben bővelkedő tesztpálya tervezésének egyik legkevésbé hétköznapi feladata a pályanedvesítés rendszerének kialakítása volt. „A hagyományos építőmérnöki tervezés egyik legfontosabb feladata a víz elvezetésének a megoldása. Jelen esetben éppen fordítva a víz burkolatra juttatását kellett több pálya elemnél mesterségesen megoldani, mert a szabványos jármű tesztek jelentős része nedves környezetet igényel.”

A Helyi termelői és kézműves piac – Göcsej tudásközpont építkezése a legmagasabb pont elérésével jelenleg 35 százalékos készültségen áll a Nívódóm Kft. és a Szabadics Zrt. munkájával.

Éppen egy évvel ezelőtt derült ki, mely építőipari vállalatok munkájával valósul meg a zalaegerszegi termelői és kézműves piac. A beruházást két Zala megyei központú cég, a Nívódóm Kft. és a Szabadics Zrt. konzorciuma kivitelezi. Pénteken pedig megtartották az épület bokrétaünnepét, amely év végéig fog elkészülni.

Balaicz Zoltán polgármester elmondta: a nettó 900 négyzetméter alapterületű Helyi termelői és kézműves piac – Göcsej tudásközpont építkezése a legmagasabb pont elérésével jelenleg 35 százalékos készültségen áll. A beruházásra fordítható 718 millió forintot a Terület- és településfejlesztési operatív program keretéből nyerte el a város.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője azt mondta:

Zalaegerszegen az „évszaktól és a vírustól függetlenül” is folyamatosan zajlanak fejlesztések, elég a járműipari tesztpályára, az M76-os autópályára vagy a leendő harcijárműgyárra gondolni. A város megújítását szolgáló, korábban elhatározott beruházások egyik eleme a termelői piac is, ahol helyi termékekhez juthatnak majd hozzá a vásárlók.    

Tudásközpont szolgálja a helyi művészet továbbadását

Tolvaj Márta polgármesteri főtanácsadó, korábban a beruházásért felelős alpolgármester kifejtette: a jelenlegi piac mellett álló épület földszintjén hat kisebb üzletet, illetve 50 árusító helyet alakítanak ki a helyi termelőknek. Az épületben göcseji ízeket kínáló étterem nyílik, illetve egy egész héten át nyitva tartó szövetkezeti bolt is.

A tudásközpont a népi kézművesség bemutatását és továbbadását szolgálja, amihez

• 60 nézőt befogadó előadóterem,
• három kisebb kézművesműhely
• és egy kiállítótér is kapcsolódik.

A tetőtérben a későbbiekben zalai gyógynövények tudástárát tervezik megvalósítani, de olyan játszóházat is kialakítanak, ahol a gyerekek a népi mesterségekkel foglalatoskodhatnak, amíg a szüleik vásárolnak.

A horvátországi építkezésünket nem befolyásolta a katasztrófa, de az újjáépítésben segítünk

Miután a Szabadics Zrt. szakemberei jelenleg is dolgoznak horvátországi projekten, így testközelből tapasztalták meg a földrengés okozta károkat.

December végén és január elején több földrengés és utórengés rázta meg Horvátországot, melyek egy részét Magyarországon is érzékelni lehetett. A Szabadics Építőipari Zrt. nagykanizsai székhellyel rendelkező társaság, amely horvát határmentiségéből is adódóan kiemelt figyelemmel kísérte a természeti katasztrófa következményeit.

László Zoltánnal, a Szabadics Zrt. vezérigazgatójával rövid interjút készítettünk a rendkívüli helyzetről és annak hatásairól a cégcsoport életében.

„Miután jelenleg is dolgozunk horvátországi projekten, így a megvalósítás során testközelből tapasztaltuk meg a földrengés okozta károkat. Ezért úgy éreztük, sorsközösséget kell vállalnunk horvát barátainkkal, akikkel együtt építkezünk.”

Ennek kifejezésére az építőipari társaság úgy döntött, építőanyag szállítmánnyal támogatja a természeti katasztrófa károsultjait. Így múlt héten kedden és csütörtökön útnak indultak a cég teherautói, hogy eljuttassák az adományt Donji Kukuruzari község lakóinak.

Az újjáépítésben segítenek

Az adomány keretében téglát és tetőcserepet szállítottak a helyszínre, mintegy 40.000 HRK értékben, majd azt átadták az önkormányzat részére. A szállítmányt négy tehergépjármű vitte el a társaság zalakomári telephelyéről a Donji Kukuruzari Önkormányzat raktárába.

„Felhasználásukról az önkormányzat fog a későbbiekben dönteni rászorultsági alapon. Úgy gondoljuk, a helyi önkormányzat kiváló helyismerettel és kellő kompetenciával rendelkezik ahhoz, hogy az általunk biztosított támogatás jó helyre kerüljön, szolgálva a rászoruló családokat” – tette hozzá a vezérigazgató.

„Építőipari vállalkozásként tudjuk, az újjáépítéshez fontos eszközökre és anyagokra van szükség, hiszen a földrengés házakban és lakóingatlanokban okozott komoly károkat. Ezért is döntöttünk úgy, hogy elsősorban téglát és tetőcserepet adományozunk, mellyel a szükséges helyreállítási munkákat el tudják végezni.” 

„Természetesen mielőtt az adományokkal kapcsolatos döntést meghoztuk, előzetes egyeztetéseket folytattunk a helyi önkormányzattal arról, mi az, amire a leginkább szükség lehet.”

A cégcsoport minden évben fordít energiát és forrást jótékony célok megvalósítására. Rendszeresen hozzájárul a Szabadics a Gyermekekért Alapítvány munkájához, melynek keretében évente megrendezik a Kis-Balaton Építő Tábort. A cégcsoport a táboroztatás mellett elkötelezett támogatója továbbá a Kis-Balaton Futóversenynek és a Tour de Zalakaros kerékpáros versenynek is.

Most is dolgoznak a határ közelében

Ahogyan korábban lapunk is megírta, a Szabadics Zrt. jelenleg is dolgozik déli szomszédunknál. A Donja Dubrava Agglomerációs Szennyvíztisztító és Szennyvízrendszer kiépítése zajlik Muraköz megyében, amely a társaság egyik kiemelt infrastrukturális beruházása. A fejlesztés keretében a horvát konzorciumi taggal közösen több mint 62 kilométernyi szennyvízcsatorna gerinchálózatát építik ki a határközeli térségben. László Zoltán elmondta, a földrengés hatása ugyan érződött a projekt megvalósításával érintett térségben is, ahogy Nagykanizsán is, azonban komoly károkat ez a vezetéképítésben nem okozott.

„A projekt keretein belül megvalósul a Muraközi vízművekhez tartozó vízelvezető rendszer kiépítése, a „Donja Dubrava agglomeráció szennyvíz- és szennyvíztisztító rendszere” projekt részeként.”

„Ennek eredményeként egy rendkívül magas színvonalú szennyvíztisztító- és elvezető rendszer valósul meg. Közel 62 kilométernyi szennyvízcsatorna gerinchálózat és több mint 16 kilométernyi nyomóvezeték épül ki. Ezenkívül 3374 darab házi bekötést végzünk el, valamint 1888 darab tisztítóaknát is elhelyezünk”

– foglalta össze a vezérigazgató.

A teljes projekt összesen 9 települést érint, melyből a Szabadics Zrt. ezeken a helyeken végzi el a feladatokat:

• Čukovec,
• Cirkovljan,
• Donji Mihaljevec,
• Sveta Marija
• és Kotoriba.

A 7,3 milliárd forint értékű és a horvátországi Donja Dubrava (Alsódomború) agglomerációját érintő munkálatokat 2020. januártól kezdték meg a Tegra d.o.o. vállalattal közösen. A projekt várhatóan 2021 decemberében fejeződik be.

Forrás: Magyar Építők